Hihetetlen, de ha ésszerűnek tűnő beruházásra kérjük, akkor az Európai Unió euro-milliókat, milliárdokat hajlandó adni nekünk ajándékba. Mivel mások pénzét nagyon szeretjük elkölteni, így csak a megfelelő indoklást kell megtalálni, hogy miért van tényleg szükségünk arra a beruházásra. A lakosság örülni fog, hogy fejlődik a környezete, igaz az építkezés okozta kellemetlenségeket meg el kell viselnie. És, ami fontosabb: ránk fog szavazni legközelebb is!
(A vállalkozók pedig, akik majd megkapják ezeket a jól fizető munkákat tőlünk, nagyon hálásak lesznek nekünk.)
Persze a beruházásokra jellemző, hogy mindig többe kerülnek a végén, mint a tervezett összeg, meg némi önrész is kell, meg folyamatos tanácsadás, jogi, és kommunikációs költségek, stb. (Ezeket a haverok kapják). A végén, akármennyi pénzt is kapunk, csak fel kell venni hitelt, amit majd a későbbiekben befolyó adóbevételekből vissza lehet fizetni. Külön öröm, hogy, ha a jövőben mások kerülnének a mi jó kis pozíciónkba, nekik már nem lesz lehetőségük semmilyen beruházásra, hacsak nem akarják csődbe vinni az önkormányzatot/országot.
A legtöbb beruházásra tényleg szükség lenne egyébként, bár jóval olcsóbban is meg lehetne oldani a problémát. Nálunk az autópályák kétszer annyiba kerülnek, mint a hegyes-völgyes Ausztriában, a Nemzeti Színházunk, vagy a Művészeti Palotánk többe került, mint az Operaház anno. Igazából nem tudom mennyibe kerültek, de 100 %, hogy egy ingatlan értékbecslő a felére sem értékelné őket, mint, amennyit költöttek rájuk. A sportcsarnokok még jobb példák. Mivel a fenntartásuk nagyon költséges, ezért a hasznosulásuk kérdéses, végső soron kidobott pénz volt a felépítésük. (Még a bank is csak a telek értékéig adna rájuk jelzáloghitelt.)
A négyes metró iszonyatos ára - amihez sosem számolják hozzá az évekig tartó forgalomkorlátozás, zaj, és környezetterhelés költségeit – felvetik a kérdést: nem lehetett volna-e a felszíni tömegközlekedés fejlesztésével tizedennyi pénzből megoldani a dél-budai összeköttetés javítását? Egyáltalán javításra szorult?
Bár már régen csődhelyzetben van az önkormányzatok többsége (ahogy az ország is), még mindig kapunk euro-milliókat, milliárdokat. Meddig lehet ezt folytatni? Miért nem lehet törvényt hozni ez ellen a gyakorlat ellen? Miért nem lehet börtönbe küldeni a saját jólétük érdekében egy város, vagy egy ország jövőjét tönkretevőket? Miért nem tehetünk semmit, hogy normálisan működő ország legyen Magyarország? Hogyan lehetséges, hogy Esztergomban minden héten új példát talál az új polgármester elődje korrupt, pazarló döntéseire, mégse lehet bíróság elé állítani a volt vezetőt, mivel a sleppje még mindig ott ül a képviselőségben, akik szintén haszonélvezői voltak ezen ügyleteknek?
2011. május 3., kedd
A történelem eleje és vége
Az emberi civilizáció az élelemszerzés hatékonyabbá válásával tudott létrejönni, illetve annak egyenes következménye. A kőszerszámok használata volt az első lépés, majd a tűz használata, mely igazán hatékony vadászó-gyűjtögetővé tett bennünket. Ezután sok százezer év lassú fejlődése után, talán a beszéd kialakulásának köszönhetően megszülettek az összetettebb szerszámok az állatok elejtésére, az élelem tárolására, szállítására, az élelemforrások megvédésére, más csoportok kiszorítására az élelemben gazdag területekről, stb.
Mikor azután a területen gyűjtögetett leghatékonyabb élelemforrásokat jelentő növények termesztése megkezdődött, és egyes arra alkalmas állatok háziasítása fokozatosan kialakult, vagyis létrejött a földművelés és az állattenyésztés, a csoportok népessége megnőtt, több embert tudott eltartani egy adott terület (a vadászó-gyűjtögetőkhöz képest kb. 10-szerest).
Ráadásul már nem kellett mindenkinek az élelemszerzéssel napi szinten foglakoznia, kialakult egy elit, akik csak a harcokból, a vallási szertartásokból, illetve a konfliktusok elrendezéséből vették ki a részüket, valamint az élelem elosztását, esetleg annak hatékonyabb megtermelését irányították. A vezetőket, valamint a kizárólag kézművességgel foglalkozókat ugyan el kellett tartani, de általuk még hatékonyabb lett az élelemtermelés, még nagyobb a népesség, még erősebb a törzs a területvédő vagy - szerző harcokban, végső soron a fennmaradásban.
Az evolúció törvénye szerint a terjeszkedő földművelő népesség kiszorította vagy magába olvasztotta a vadászó-gyűjtögetőket, illetve azokat a kisebb létszámú szomszédos földművelőket, akik fejletlenebb technikákat alkalmaztak. Vadászó-gyűjtögetők végül csak olyan területeken tudtak fennmaradni, amik földművelésre vagy állattenyésztésre alkalmatlanok voltak. A földrajzi elszigeteltségek megszűnésével, és a népesség egyre nagyobb arányú növekedésének köszönhetően mára a föld majd minden megművelhető területét birtokba vették az emberek, illetve az erdő kiirtásával újabbakat hoznak (ideiglenesen) létre.
Ahogy a bolygónk eltartó képessége a határához közeledik, a terjeszkedő stratégiát – gazdasági növekedést - támogató evolúció valami más előny alapján fogja szelektálni a sikeres csoportokat (népeket, társadalmakat).
Szóba jöhet a technológiai fejlettség, mint előnyös tulajdonság. Ha egy társadalom ki tudná zárni, hogy területét tömegpusztító fegyverrel támadják, esetleg, aki anélkül tudná a másikat lefegyverezni, hogy az észrevenné?
Viszont a technológia fejlődésével egyre valószínűbb, hogy valaki olyan jut tömegpusztító fegyverhez, aki nem aggódik saját népe túlélése miatt, (vagy akár a sajátja miatt sem), és ez az ember, vagy csoport könnyen pontot tehet az emberi civilizációra, vagy legalábbis visszabombázhatja azt a kőkorba. A nukleáris csapások sorozata csak egy lehetőség, potenciálisan még ennél is pusztítóbb lehet egy szuper-agresszív vírus, vagy baktérium létrehozása – ez a „12 majom” forgatókönyv. De pl. a Közel-Keleten, vagy Észak Koreában az államhatalom is eljuthat olyan helyzetbe, amikor egy ilyen tömegpusztító fegyver bevetése tűnik a legjobb megoldásnak egy csoport számára.
Én, személy szerint ezt a forgatókönyvet tartom a legvalószínűbbnek a jövőre nézve. De bízom benne, hogy lesznek túlélők, akik újra megtanulják majd az élelemszerzést a természetben, majd a földművelést, és a történelem kezdődhet elölről.
Mikor azután a területen gyűjtögetett leghatékonyabb élelemforrásokat jelentő növények termesztése megkezdődött, és egyes arra alkalmas állatok háziasítása fokozatosan kialakult, vagyis létrejött a földművelés és az állattenyésztés, a csoportok népessége megnőtt, több embert tudott eltartani egy adott terület (a vadászó-gyűjtögetőkhöz képest kb. 10-szerest).
Ráadásul már nem kellett mindenkinek az élelemszerzéssel napi szinten foglakoznia, kialakult egy elit, akik csak a harcokból, a vallási szertartásokból, illetve a konfliktusok elrendezéséből vették ki a részüket, valamint az élelem elosztását, esetleg annak hatékonyabb megtermelését irányították. A vezetőket, valamint a kizárólag kézművességgel foglalkozókat ugyan el kellett tartani, de általuk még hatékonyabb lett az élelemtermelés, még nagyobb a népesség, még erősebb a törzs a területvédő vagy - szerző harcokban, végső soron a fennmaradásban.
Az evolúció törvénye szerint a terjeszkedő földművelő népesség kiszorította vagy magába olvasztotta a vadászó-gyűjtögetőket, illetve azokat a kisebb létszámú szomszédos földművelőket, akik fejletlenebb technikákat alkalmaztak. Vadászó-gyűjtögetők végül csak olyan területeken tudtak fennmaradni, amik földművelésre vagy állattenyésztésre alkalmatlanok voltak. A földrajzi elszigeteltségek megszűnésével, és a népesség egyre nagyobb arányú növekedésének köszönhetően mára a föld majd minden megművelhető területét birtokba vették az emberek, illetve az erdő kiirtásával újabbakat hoznak (ideiglenesen) létre.
Ahogy a bolygónk eltartó képessége a határához közeledik, a terjeszkedő stratégiát – gazdasági növekedést - támogató evolúció valami más előny alapján fogja szelektálni a sikeres csoportokat (népeket, társadalmakat).
Szóba jöhet a technológiai fejlettség, mint előnyös tulajdonság. Ha egy társadalom ki tudná zárni, hogy területét tömegpusztító fegyverrel támadják, esetleg, aki anélkül tudná a másikat lefegyverezni, hogy az észrevenné?
Viszont a technológia fejlődésével egyre valószínűbb, hogy valaki olyan jut tömegpusztító fegyverhez, aki nem aggódik saját népe túlélése miatt, (vagy akár a sajátja miatt sem), és ez az ember, vagy csoport könnyen pontot tehet az emberi civilizációra, vagy legalábbis visszabombázhatja azt a kőkorba. A nukleáris csapások sorozata csak egy lehetőség, potenciálisan még ennél is pusztítóbb lehet egy szuper-agresszív vírus, vagy baktérium létrehozása – ez a „12 majom” forgatókönyv. De pl. a Közel-Keleten, vagy Észak Koreában az államhatalom is eljuthat olyan helyzetbe, amikor egy ilyen tömegpusztító fegyver bevetése tűnik a legjobb megoldásnak egy csoport számára.
Én, személy szerint ezt a forgatókönyvet tartom a legvalószínűbbnek a jövőre nézve. De bízom benne, hogy lesznek túlélők, akik újra megtanulják majd az élelemszerzést a természetben, majd a földművelést, és a történelem kezdődhet elölről.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)