Szarban a Haza! Vagy ezt már leírtam párszor?

„Magyarországnak vége lesz, ha így haladunk. A magyarok kimennek külföldre, Cigányország lesz helyette, és egymást fogjuk ölni élelemért”

Konkrétan nem a magyarok mennek el, hanem azok a dolgozók, vállalkozók, akik a szorongató adóterhek miatt nem kapnak munkát, nem tudnak érvényesülni. (Vagy csak a fekete gazdaságban) Magyarországon a hatalomért folytatott harc során az elit folyamatosan elpazarolja (és, ha lehet ellopja) a közpénzeket, sőt a jövő generációkat is kifosztja az eladósodással, így nagyon magasak az adók, alacsonyak a fizetések. A magas adók, és az alacsony fogyasztás nem teszi lehetővé új munkahelyek létrejöttét, így még több eltartott lesz, vagyis még több elvonásra, megszorításra van szükség. Ez a 22-es csapdája. A lakásra, biztonságos megélhetésre vágyók vagy megpróbálnak a fazékhoz közel kerülve a közpénzekből megélni, vagy külföldre mennek dolgozni, ahol tisztességes fizetést kapnak. Akik Magyarországon maradnak tehát, azok a közpénzekből jól élő vezető elit, és az eltartottak, illetve megalázó bérért dolgozó rabszolgák lesznek. Mivel nekik nincs lehetőségük elmenni, megélhetésük olyan szinten függ az elosztó hatalomtól, mint anno a jobbágyoké földesuraikétól, de legalábbis, mint a cselédeké a gazdáiktól, így Magyarország társadalmi berendezkedése egyre inkább a feudalizmushoz fog hasonlítani. Közben lesznek éhséglázadások, tüntetések, de a vezetők gátlástalan hazugságokkal, a multinacionális tőkét, a liberális demokráciákat, az előző (szintén dilettáns és korrupt) kormányokat vádolva az emberek szegénységéért, kiszolgáltatottságáért és a kilátástalan jövőjéért még jó ideig megőrizhetik hatalmukat és tovább élősködhetnek azokon, akiket szolgálniuk kéne. A kiszolgáltatottság növekedésével a demokrácia gyengül, a hatalom erősödik, Európa helyett Belorussziához fogunk felzárkózni. Nemzetünket szolgaságba taszító, vagy kivándorlásra kényszerítő hazaáruló vezetőinknek pedig szobrot emelünk majd, ahelyett, hogy száműzetésbe kényszerítené őket a puszta társadalmi megvetés.