Magyarország Társasház

Ebben a társasházban érdekes dolgok folynak. Az egy dolog, hogy a közös képviselet folyamatosan igyekszik a közös tulajdont magántulajdonná változtatni, valamint a közös költségből a lehető legtöbbet ellopni, de a legdurvább nem ez. Ebben a házban a közgyűléseken, ahol a közös képviselők személyéről is döntenek, nem a tulajdoni arányok alapján lehet szavazni, hanem mindenki szavazhat, tulajdonosok is, bérlők is. A legdurvább az, hogy azok is szavazhatnak, akik nem fizetnek közös költséget, hanem az ő részüket is a többiek fizetik meg. Mivel ezek az emberek többen vannak, mint akik fizetnek, így könnyen megakadályozhatják, hogy olyan közös képviselők kerüljenek megválasztásra, akik fellépnének ez ellen a rendszer ellen. Vagy másik nézőpontból a tutiban ülő közös képviselők nem léphetnek fel a nem fizetők ellen, hacsak nem akarnak a következő választáson megbukni. Persze ez a rendszer nem tartható fenn örökké. A mások helyett fizető lakók, ha tudnak, elköltöznek, a közös tulajdonból már szinte semmi sem maradt, a társasház pedig évtizedekre eladósodott. A nem fizető lakók állandóan panaszkodnak, hogy mekkora szegénységben élnek, ami egyébként igaz, a közös képviselők pofátlanul állítják, hogy gazdagságukat kemény munkájuknak és jó üzleti érzéküknek köszönhetik, ami viszont nem igaz. Ezenközben a fizető lakók, akik a társasháztól nem kapnak jövedelmet, prémiumot, hallgatási díjat, zsíros megrendelést olyan elvégzendő munkákra, amit mással lehet elvégeztetni feleannyiért, egyszóval a középréteg azon gondolkodik, vajon hol rontotta el ez a társasház? Miért kell még az unokáiknak is jobbágyként jövedelmük nagy részét közös költségre befizetniük?