Bocs fideszesek, de ez az igazság

A Fidesznek nem volt terve a kormányzásra, csak retorikája. Az viszont hazugság volt.

Nemzeti együttműködés? Nem látjuk nyomát. Ha csak nem azt jelenti, hogy a közszolgák, a slepp, meg általában, akik tarthatnak tőlük, azok értsék a szituációt... De a civilekkel, úgy általában a választókkal vagy pláne az ellenzékkel nem látjuk az együttműködést. 1 millió új munkahely, a foglalkoztatás növelése? Ez is csak kívánság maradt, a valóságban semmi jele. A közmunkások talán többen lesznek, de az adófizetők nem. Úgy tűnik az egyetlen gazdaság élénkítő törvényi változtatás - az egykulcsos szja - nem jött be. A többi intézkedés 3 csoportba osztható:

- a saját embereik hatalmi pozíciókba emelése, ezen pozíciók megtartása

- megszorítások az államcsőd elkerülése érdekében

- látszatintézkedések (utcák átnevezése, az ország átnevezése, óhajok, és kívánságok alkotmányba emelése, stb.)

Emellett a kormány fő feladata szemlátomást az ellenségkereső, felelősség áthárító, kritikákra támadással válaszoló arrogáns retorika. Jól megtanulták ellenzékben, hogy ez a leglényegesebb, ezzel és a pozíciók osztogatásával lehet támogatást szerezni. Más pedig mi kéne a kormányzáshoz? Ja igen pénz. Elég kellemetlen hitelért külföldön kuncsorogni, mert ezeket nem hatja meg semmilyen retorika, a magyar gazdaságból pedig az istennek sem lehet több pénzt kiszedni. A népszerűségvesztés még belefér, de a nyílt lázadás már nem.

Egyébként a Fidesz kommunikációja nagyon hasonlít ahhoz az emberéhez, akit éppen egy bűncselekménnyel vádolnak, és ő igyekszik tagadni, illetve mellébeszéléssel kissebbíteni a saját szerepét, oda nem illő mondatokkal alátámasztani a védekezését:

- (EU) Nekünk nagyon úgy tűnik, hogy maguk mind gazdaságilag, mind morálisan lezüllesztik az országot.
- (Fidesz) Nem igaz, az előttünk hatalmon lévők tették ezt, mi épenhogy szeretnénk újra felemelni az országot.
- Ennek egyenlőre nem nagyon láthatóak a jelei.
- Mert hazánkat külső (balliberális zsidó) erők gazdaságilag szorongatják.
- Régebben nem szorongatták?
- Nem annyira, mert a hazai balliberális erők engedték nekik hazánk gazdasági kizsákmányolását.
- De Önök ezt nem engedik, ezért ők megpróbálják fékezni az ország gazdasági fejlődését?
- Pontosan így van.
- Na és mi van a morális zülléssel, nekünk úgy tűnik, hogy a rendszerváltás előtti kettős beszéd kultúra kezd eluralkodni.
- Aki ezt állítja az hazudik.
- Ez azt jelenti, hogy nyilvánvaló hazugságokról kell azt állítani, hogy igazak.
- Mi sohasem hazudunk.
- Nézze minket különösebben nem izgat, mi történik az Önök országával a következő években, ha Önök Belorussziavá züllesztik Magyarországot, hát a maguk dolga, csak egy kicsit zavaró, hogy közben minket vádolnak a kialakult helyzetért, és bizonyos helyzetekben szükségünk lenne az együttműködésükre.
- Mi bármikor szívesen együttműködünk Önökkel, és tudniuk kell, hogy a belföldi megszólalásaink csak a választóink megnyugtatására szolgálnak.
- Önöknek szüksége lenne a külföldi tőke bizalmára, ugyanakkor ezt a külföldi tőkét vádolják az ország fejlődésének akadályozásával. Ez nagyon ellentmondásos.
- Nincs itt semmilyen ellentmondás. Nekünk csak olyan külföldi tőkére van szüségünk, akik elfogadják a mi szabályainkat.
- Na igen, de nem csak azzal van baj, amit mondanak, hanem azzal is amit tesznek. Az Önök által hozott törvények nem illeszkednek a demokratikus államok gyakorlatába, és gyakran a külföldi tőke érdekeit is sértik.
- Nos, mivel nagyon kéne nekünk a maguk pénze, illetve pénzügyi bizalma, ezért hajlandóak vagyunk tárgyalni bizonyos törvények módosításáról, bár szerintünk ez zsarolás az Önök részéről.
- Tárgyalgathatunk, de attól még nem fog helyreállni a bizalom Önökben. Tudja mi úgy gondoljuk, hogy egy megbízhatatlan szövetséges rosszabb, mint egy megbízható ellenség. Ahhoz, hogy megbízzunk Önökben az kéne, hogy ne viselkedjenek ellenségesen mindenkivel szemben, gyakorolhatnának némi önkritikát, vagy együttműködhetnének a nemzetük azon részével is, akik nem önökre szavaztak.
- Mi van? Akkor elveszítenénk a következő választást te barom! Inkább kifacsarjuk a szart is az adófizetőkből, és lemondunk a pénzetekről, szemét balliberális buzik!

Vissza a halálbüntetést!

A Cozma ügy kapcsán hívnám fel a figyelmet egy problémára: Az emberölés büntetésénél figyelembe veszik, hogy az: 1 - nem szándékosan, 2 - hirtelen felindulásból, vagy 3 - előre eltervezetten történt. De hová lehet azt besorolni, ha valaki ok nélkül, vagy csak úgy, szórakozásból öl? Persze az ilyen gyilkos utólag magyarázkodik, hogy áldozata provokálta őt: Csúnyán nézett, feltűnően táncolt, védekezni merészelt, vagy nem volt hajlandó szóba állni vele (amikor belekötött).

Hogyan lehet a verekedés, szórakozás egyesek számára?

Csak akkor az, ha jelentős előnnyel indít valaki, mondjuk, ha váratlanul teljes erővel ököllel arcul csapnak valakit, az már hátrányban lesz, akkor is, ha fel tud állni. Ha pedig annyira erős, hogy ez az előny kevés, akkor jöhet a kés. Igazából a „verekedés” kimenetele nem lehet kétséges, valószínűtlen, hogy a megtámadottnál mondjuk pisztoly legyen, de ezt azért előzőleg nem árt felmérni.

A támadónak igazából van indoka, meg akart verni, alázni valakit, hogy ezzel sikerélményt szerezzen magának. Egy öregasszony leverése persze nem nagy sikerélmény, viszont egy 210 centis óriás „legyőzése” elismerést válthat ki környezetében. Jó példa lehet, hogy vele nem lehet szarozni, van annyira erőszakos és brutális, mint ők.

A támadó tudja, hogy sérülést fog okozni, hiszen ez a célja, a gyilkosság esélye is benne van a balhéban, de erre nem gondol. A bűnözés alapja, hogy nem szabad az áldozat helyébe gondolni magunkat. Ha elkapnak, akkor persze börtönbüntetés lehet a vége, de ez a veszély a jövőre vonatkozik, most pedig most van. Majd azt mondom, hogy megbántam, önvédelemből tettem, halálfélelmem volt. Pár év a sitten meg kibírható, ha a környezetem tisztel. Majd lesz egy csicskám, eltart az állam, ahogy a családomat is. Egyedül a tényleges életfogytiglan az, ami szívás, de erre ne is gondoljunk.

Összefoglalva az a véleményem, hogy a meglévő törvények nem térnek ki az ilyen típusú erőszakos cselekményekre, illetve a büntetési tételük nem bír visszatartó erővel. Vissza a halálbüntetést!

CET

Ez valami bálnaformájú új épület a Duna partján. (Ami két felújított raktárcsarnok közé beszorult) Multifunkcionális központ. Aha. De mire jó? Ne foglalkozzunk azzal, hogy építészetileg van-e koncepciója vagy nincs, sokkal fontosabb, hogy 8 milliárd forintba került a felépítése, de a szerződés alapján 25 év alatt 31 milliárd forintot kell fizetnie a Fővárosnak ezért az izéért. Gondolom a fenntartása sem lesz olcsó, de vajon a sok funkciójából melyik fog annyi bevételt hozni, hogy megtérüljön ez a beruházás? A másik érdekesség, hogy a beruházó cég, vagyis, aki a hitelt felvette a banktól, és megbízta a generálkivitelezőt - nagyon jó üzletet kötött. Még, ha 10 %-os éves kamatra vette is fel a 8 milliárdot a banktól, 25 év alatt akkor is csak 28 milliárdot kell visszafizetnie, ami egyébként nagyon jó üzlet a banknak is. Így lényegi munka, vagy befektetés nélkül nyer a cég 3 milliárd forintot. De ha sikerült kedvezőbb feltételekkel, mondjuk éves 7 %-ra felvenni a hitelt, akkor 9 milliárd forintot fog kapni a cég 25 év alatt. A semmiért! Persze most minden résztvevő perli a másikat, úgyhogy nem biztos a nagy kaszálás, de a bank be fogja hajtani a pénzét, és a Főváros – így az adófizetők számára biztos a bukta! Korábban teljes vagyonelkobzást javasoltam az adófizetőket megkárosító tisztségviselők ellen, de sajnos azzal csak a kár elenyésző része térülne meg. Amíg nem születnek visszatartó erejű korrupció ellenes törvények, (teljes átláthatóság, börtönbüntetés, ha a vagyonvesztés bizonyított) addig az ilyen és ehhez hasonló nyúlások általánosak maradnak. Talán a magyar nép attitűdjéhez tartozik az ügyeskedés, a saját érdekek közösségi érdekek elé helyezése, illetve az ilyen viselkedés elfogadása. (A sikeres emberek zöme, de még a köztársasági elnök is ennek köszönheti magas pozícióját!) Ezért tart itt az ország, és sajnos semmi jelét nem látom, hogy ez a jövőben megváltozna.

Miért beteg a magyar sport?

Te vízilabdáztál már? Nem? Igaz, ez nem egy szabadidő sport. Nem valószínű, hogy ki tudnál bérelni egy uszodát és összeszedni 10 embert, hogy játsszon veled. Ezt csak egyesületben lehet űzni, sokévi (de még gyerekkorban végzett) egyesületi úszás után. Mindazonáltal a vízilabdában, úszásban, kajak-kenuban adottak a feltételek a legjobb játékosok kinevelésére, de a legtöbb sportágban ez nincs így. Az egyesületi sportolás előnye, hogy nem a szülőknek kell kifizetni a sportolás és versenyzés költségeit, így a szerencsésebb városi gyerekek számára van lehetőség a sportolói karrierre. A többi gyerek lehet akármilyen tehetséges, sosem fog lehetőséget kapni a bizonyításra. Másrészt viszont, hogy konkrétan melyik gyerek kap lehetőséget, és milyen sportágban az sokkal inkább a szülei kapcsolati tőkéjétől és támogatásától függ, mint az ő tehetségétől. Igazából a tehetség nem előny gyerekkorban, hiszen az egyesületben sportoló többi gyerek szülei úgy érezhetik, hogy az „ilyenek” (a tehetségesebbek) elvehetik az ő gyereküktől a sportolás és a siker lehetőségét! Miért támogatnánk mások (gyerekeinek) a sikereit? A miénk talán nem érdemli meg? Ha lennének olyan versenyek, ahol a sikeres szereplés presztízst jelentene egy adott közösségnek vagy iskolának, akkor a tehetségek természetes módon kiválasztódnának és támogatásra találnának. Hallotta már valaki egy bajnoktól azt, hogy a részvétel a fontos, nem a győzelem?