Nyugdíjreform-társadalomreform

Mindenki számára egyértelmű, hogy a jelenlegi szinten nem tartható fenn a nyugdíjrendszer valamint az ingyenes egészségügyi ellátás és egyéb szociális juttatások rendszere. Már ma is jóval kevesebb az adófizető, mint az ellátott, különösen, ha az állami szférában dolgozókat is olyanoknak tekintjük, akik munkájukkal ugyan hozzájárulnak a gazdaság működéséhez, de a közös kasszához nem. Márpedig a társadalom elöregszik, egyre több az idős ember, míg egyre kevesebb a gyerek, vagyis a következő generációnak még több adót kellene fizetnie a jelenlegi rendszer fenntartásához. A jelenlegi alig elviselhető adóterheket nem lehet a jövőben tovább növelni, mert józanul gondolkodó ember nem fogja a jövedelme 80%-át odaadni az államnak, inkább feketén dolgozik, vagy külföldön vállal munkát. Másrészt hitelből sem lehet már sokáig fedezni ezeket a kiadásokat, mert már most is csődközeli helyzetben van az ország, a kamatterhek az éves bevételek 9 %-át viszik el, a tőkerész csökkentése lehetetlen. (Jelenleg az éves GDP 80 %-a) Még ha éves szinten 9-10 %-kal tudnánk növelni a gazdaságunk teljesítményét, akkor is csak azt érnénk el, hogy nem kéne további kölcsönöket felvennünk a kiadásaink finanszírozására.
A józanul gondolkozó mai fiatalok világosan látják, hogy az ő nyugdíjukat már senki sem fogja kifizetni, az általuk fizetett nyugdíjjárulék kidobott pénz, ő nekik már saját megtakarításaikra kell majd támaszkodniuk, mondjuk egy kiadott lakás révén, illetve gyermekeik támogatásában kell bízniuk.
Már most el kéne kezdeni felkészülni erre az időszakra, és kijelenteni, hogy az állami nyugdijellátás fokozatosan megszűnik, akik eddig befizettek, azok természetesen ehhez arányosan kapni fognak még nyugdíjat, de a fiataloknak már nem kell ilyen terheket fizetniük, illetve saját maguknak kell megoldaniuk a spórolást, mert 2050-től állami nyugdíj nem lesz, és a szociális kiadásokra sem nagyon lesz pénz. Talán nem fognak éhen halni akkor sem emberek, de akik nem gondoskodtak időben magukról, vagy nem neveltek fel pár gyermeket tisztességesen, akikre számíthatnak, azok nagy bajban lesznek.
Nincs semmi, ami ennyire jó hatással lehetne a demográfiára, és a társadalmi mentalitás pozitív változására. Az emberek nemcsak több gyermeket vállalnának, de úgy is nevelnék őket, hogy tisztességes, megbízható felnőttek váljanak belőlük (akikre számíthatnak idős korukban), tisztes megélhetést biztosító foglalkozással rendelkezzenek, ne azt várják, hogy munkát „adjanak” nekik, hanem képességeik révén jól el tudjanak helyezkedni, és hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak. Hogy ki garantálja, hogy tisztességesre sikerül nevelni a gyereket? Senki. De, hogy erre minden erőfeszítést megtenne az a szülő, aki más segítségre nem számíthat öreg korában az biztos.
Ami a feneketlen korrupciót illeti, annak is az általános mentalitás az alapja. Ahol a társadalom zöme tisztességre lett nevelve, ott kifejezetten veszélyes ilyesmivel próbálkozni, mert a lebukás esélye nagyobb, a büntetés súlyosabb (a közösségből való kizárás), mint nálunk.

Kéményseprő Hatóság – Magyarország Társasház 2

Van egy cég Budapesten, akik eredetileg kémények tisztításával, javításával foglalkoztak, de egyszer csak ellenőrző hatósági jogosítványt kaptak. Onnantól kezdve nem tisztítottak, nem javítottak egyetlen kéményt sem. Saját hatáskörben olyan szigorú előírásokat hoztak, amiknek a fővárosi házak kéményei sehogy sem feleltek meg, különösen nem a régi épületekéi. Azután elkezdték ellenőrizni a házakat, és sorban hozták a határozatokat, hogy a kéményeket fel kell újítani, vagy ellenkező esetben használatukat megtiltják. Sok esetben tényleg életveszélyes volt a kémény, ezeket régebben pár ezer forintért megtisztították, kijavították, de most nem ez volt a cél. Ezek a határozatok a házakat milliós nagyságrendű felújításra kötelezték. A felújítások ára azért lett ilyen magas, mert a hatóság csak a saját előírásainak megfelelő szerkezeteket fogadja el, és annyi átláthatatlan szabályt alkotott, hogy gyakorlatilag bármibe beleköthet, így a felújítást végző cégeknek legtöbbször jattolniuk kell, hogy a munkájukat átvegyék.
Gyakran előjön ilyenkor egy másik probléma is: a lakóknak nincs pénzük elvégeztetni a határozat szerinti felújítást. De sebaj, a közös képviselő elintéz egy kölcsönszerződést, és így mindenki jól jár. A kivitelező zsíros megrendeléshez jut, amiből ki tudja fizetni a hatóság dolgozóinak és a közös képviselőnek járó kenőpénzt. A lakók fognak tudni fűteni, és alig pár százezer forintos hitellel fogják megterhelni a lakásukat. És persze a kölcsönt adó bank se jár rosszul.
Az ország sajnos hasonló helyzetben van, mint ezek a lakók. Óriási hiteleket vesznek fel a lakók nevében, olyan célokra, amikre a hatalmat birtoklók szerint törvény kötelezi őket. Ráadásul ugyanúgy, mint a társasházak esetében – nem mindenki fizeti a közös költséget, egyesek nem tudják, mások nem hajlandók, és hát vannak, akik a közös költségből kapják a bérüket, vagyis inkább viszik a pénzt, mint hozzák. Ezért azokra, akik végül is befizetik az elképesztő méretű közös költséget, olyan mértékű teher hárul, ami elől egy középkori jobbágy már rég megszökött volna.

A Drake egyenlet

Nem voltam túlzottan meglepve, amikor megtudtam, hogy a – sok sci-fi olvasás után - általam leírt képletet az univerzumban található intelligens civilizációk számának megbecslésére már más is kitalálta, méghozzá a születésem előtt 10 évvel. Ez nem egy bonyolult matematikai levezetés, ez a Drake egyenlet. Én kicsit egyszerűsítve írom le, az eredetileg több tényezőt némileg összevonva:
N = A földszerű bolygókkal rendelkező csillagok száma a Tejútrendszerben  *  az élet megjelenésének valószínűsége  *  az értelem megjelenésének valószínűsége (technikai civilizáció)  *  egy értelmes civilizáció várható élettartama
A több millió/milliárd fényévekre lévő más galaxisokkal kár foglalkozni, az esetleg ott élő civilizációktól maximum annyi információ várható, hogy évmilliókkal/milliárdokkal ezelőtt léteztek.
- A Tejútrendszerben található, életre alkalmas (folyékony vízzel rendelkező, földszerű) bolygókkal rendelkező csillagok száma ma már jól becsülhető, kb.: 1.000.000.000. (tekintsünk el attól, hogy egy csillagnak esetleg több bolygója is lehet a lakható övezetben, a rajtuk lévő élet – ha van – feltehetően azonos eredetű)
- Az élet megjelenését egyelőre nem lehet megbecsülni, esélye lehet végtelenül kicsi, mondjuk 1 az 1 milliárdhoz, akkor valószínűleg egyedül vagyunk. De tételezzük fel, hogy azért van esélye, mondjuk 1:1000-hez. Vagyis 1.000.000 bolygón jött létre az élet.
- Az értelem megjelenésének valószínűsége sem becsülhető meg, de ez is nagyon kicsinek tűnik, hiszen annak ellenére, hogy ez tűnik a legjobb kifejleszthető képességnek az evolúció versenyében, előttünk még nem jelent meg más állatfajban. (értelem alatt technikai jellegű civilizációt értek, mert nem szuperinteligens, de senkivel nem kommunikáló krumplikat keresünk, hanem hozzánk hasonló civilizációkat). Vegyük ennek esélyét is 1:1000-hez. Ha az értelem megjelenésének esélye kisebb, mint 1:1.000.000-hoz, akkor megint csak egyedül vagyunk.
- De ha kicsit optimisták vagyunk, akkor feltételezhetjük, hogy 1000 bolygón létrejött valamikor az értelmes élet. Nem tudjuk mekkora egy intelligens faj civilizációjának élettartama. Valószínűleg ezek többsége mára eltűnt, mert nem tudott elterjeszkedni több naprendszerben is, biztosítva így a fennmaradását, kozmikus katasztrófák, vagy egyéb tömeges kihalással járó veszélyhelyzetek esetén is. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy azért ezt minden tízedik meg tudta valósítani, kiköltöztek az űrbe, vagy több bolygón is sikeresen szaporodtak, egymástól majdnem teljesen elszigetelten. (egy üzenetváltás évtizedekbe/századokba/ezredekbe telik) A csillagközi utazás képessége szerintem jelentősen meghosszabbítja egy faj élettartamát, az evolúciót kizárva, vagy tudatosan irányítva akár évmilliókig, vagy évmilliárdokig is fennmaradhattak.
Marad tehát 100 csillagutazó faj. De lehet, hogy csak 10 vagy csak 1. (Nem lényeges mennyi, ha több mint nulla, az azt jelenti, hogy van esélyünk nekünk is hosszútávon fennmaradni.) A kozmikus katasztrófákkal szemben nagyjából védettek, egy részük megsemmisül, de elterjedtségüknek hála nem hallnak ki. (amíg a galaxis nem ütközik össze egy másikkal, de addigra már készen kell állniuk technikailag a galaktikus utazásra is) Fennmaradásukra az egyetlen veszélyt más, hasonló civilizációk jelenthetik.
Nem valószínű, hogy kifejezetten keresnék a kapcsolatot más értelmes lényekkel, de biztosan szeretnének tudni minden olyan fajról, amelyik képes a naprendszeréből való terjeszkedésre. Távolról azonban nagyon nehéz kiszúrni az űrhajókat, sokkal jobb módszer a szondákkal történő megfigyelés. Egymilliárd lehetséges csillag köré szondát küldeni elég nehéz feladatnak tűnik, de az önreprodukáló Neumann-gépekkel néhány millió év alatt viszonylag költséghatékonyan megvalósítható.
Ez a gondolatmenet azonban másoknak is kézenfekvő lehet, ezért az első dolog az lenne, hogy alaposan körülnézzünk saját naprendszerünkben, nincs-e ott egy ilyen önreprodukáló, megfigyelő, akár jeleket kibocsátó masina?