2010. december 25., szombat

A Drake egyenlet

Nem voltam túlzottan meglepve, amikor megtudtam, hogy a – sok sci-fi olvasás után - általam leírt képletet az univerzumban található intelligens civilizációk számának megbecslésére már más is kitalálta, méghozzá a születésem előtt 10 évvel. Ez nem egy bonyolult matematikai levezetés, ez a Drake egyenlet. Én kicsit egyszerűsítve írom le, az eredetileg több tényezőt némileg összevonva:
N = A földszerű bolygókkal rendelkező csillagok száma a Tejútrendszerben  *  az élet megjelenésének valószínűsége  *  az értelem megjelenésének valószínűsége (technikai civilizáció)  *  egy értelmes civilizáció várható élettartama
A több millió/milliárd fényévekre lévő más galaxisokkal kár foglalkozni, az esetleg ott élő civilizációktól maximum annyi információ várható, hogy évmilliókkal/milliárdokkal ezelőtt léteztek.
- A Tejútrendszerben található, életre alkalmas (folyékony vízzel rendelkező, földszerű) bolygókkal rendelkező csillagok száma ma már jól becsülhető, kb.: 1.000.000.000. (tekintsünk el attól, hogy egy csillagnak esetleg több bolygója is lehet a lakható övezetben, a rajtuk lévő élet – ha van – feltehetően azonos eredetű)
- Az élet megjelenését egyelőre nem lehet megbecsülni, esélye lehet végtelenül kicsi, mondjuk 1 az 1 milliárdhoz, akkor valószínűleg egyedül vagyunk. De tételezzük fel, hogy azért van esélye, mondjuk 1:1000-hez. Vagyis 1.000.000 bolygón jött létre az élet.
- Az értelem megjelenésének valószínűsége sem becsülhető meg, de ez is nagyon kicsinek tűnik, hiszen annak ellenére, hogy ez tűnik a legjobb kifejleszthető képességnek az evolúció versenyében, előttünk még nem jelent meg más állatfajban. (értelem alatt technikai jellegű civilizációt értek, mert nem szuperinteligens, de senkivel nem kommunikáló krumplikat keresünk, hanem hozzánk hasonló civilizációkat). Vegyük ennek esélyét is 1:1000-hez. Ha az értelem megjelenésének esélye kisebb, mint 1:1.000.000-hoz, akkor megint csak egyedül vagyunk.
- De ha kicsit optimisták vagyunk, akkor feltételezhetjük, hogy 1000 bolygón létrejött valamikor az értelmes élet. Nem tudjuk mekkora egy intelligens faj civilizációjának élettartama. Valószínűleg ezek többsége mára eltűnt, mert nem tudott elterjeszkedni több naprendszerben is, biztosítva így a fennmaradását, kozmikus katasztrófák, vagy egyéb tömeges kihalással járó veszélyhelyzetek esetén is. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy azért ezt minden tízedik meg tudta valósítani, kiköltöztek az űrbe, vagy több bolygón is sikeresen szaporodtak, egymástól majdnem teljesen elszigetelten. (egy üzenetváltás évtizedekbe/századokba/ezredekbe telik) A csillagközi utazás képessége szerintem jelentősen meghosszabbítja egy faj élettartamát, az evolúciót kizárva, vagy tudatosan irányítva akár évmilliókig, vagy évmilliárdokig is fennmaradhattak.
Marad tehát 100 csillagutazó faj. De lehet, hogy csak 10 vagy csak 1. (Nem lényeges mennyi, ha több mint nulla, az azt jelenti, hogy van esélyünk nekünk is hosszútávon fennmaradni.) A kozmikus katasztrófákkal szemben nagyjából védettek, egy részük megsemmisül, de elterjedtségüknek hála nem hallnak ki. (amíg a galaxis nem ütközik össze egy másikkal, de addigra már készen kell állniuk technikailag a galaktikus utazásra is) Fennmaradásukra az egyetlen veszélyt más, hasonló civilizációk jelenthetik.
Nem valószínű, hogy kifejezetten keresnék a kapcsolatot más értelmes lényekkel, de biztosan szeretnének tudni minden olyan fajról, amelyik képes a naprendszeréből való terjeszkedésre. Távolról azonban nagyon nehéz kiszúrni az űrhajókat, sokkal jobb módszer a szondákkal történő megfigyelés. Egymilliárd lehetséges csillag köré szondát küldeni elég nehéz feladatnak tűnik, de az önreprodukáló Neumann-gépekkel néhány millió év alatt viszonylag költséghatékonyan megvalósítható.
Ez a gondolatmenet azonban másoknak is kézenfekvő lehet, ezért az első dolog az lenne, hogy alaposan körülnézzünk saját naprendszerünkben, nincs-e ott egy ilyen önreprodukáló, megfigyelő, akár jeleket kibocsátó masina?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése