Éppenhogy felgyorsult. A második világháború után kialakult fogyasztói társadalom, majd a televízió elterjedése megváltoztatta a párválasztás eddigi preferenciáit. Régebben a nők felserdülvén azonnal férjhez mentek, gyakran a családjuk által megfelelőnek tartott férfihoz. A családot pedig elsősorban az anyagi biztonság érdekelte, így a fiatal férfiaknak először egzisztenciát kellett teremteni, hogy megnősülhessenek. Ugyanígy a férfiak párválasztásánál a hozomány nagysága és a családi kapcsolatok voltak elsődlegesek, nem pedig a jövendőbeli szépsége. Televízió híján az emberek szépségről alkotott képe egyszerűbb volt, nem vágytak átlag feletti szépségű partnerre. Ma már nem éheznek az emberek, nem maradnak orvosi ellátás nélkül, a gyermekek nevelését az állam támogatja, az oktatás is mindenki számára elérhető (alapfokon), így a nők egyre inkább a férfiak külső megjelenése alapján választanak partnert maguknak. Ugyanez igaz a férfiakra is, akik a tv-ben látott átlagon felüli szépségekre vágynak. Mivel a szaporodás sikere ma már a szépséghez kötődik így az emberek olyan partnerre vágynak, akiktől szép, előnyös megjelenésű utódokat várhatnak, akiknek így jó esélyük lesz a sikeres szaporodásra. Az őskorban még a vadászatban/harcban való ügyesség, a törzsben erővel elfoglalt pozíció, valamint a betegségeknek való ellenállás voltak a meghatározó szempontok a nők párválasztásánál. (mivel a nem ellenállók nem érték meg a felnőttkort). Ezeket a szempontokat szép fokozatosan váltotta fel az újkorra az anyagi biztonság és a hatalmi pozíció. Ennek mértéke ma már nem olyan fontos, az alapvető anyagi biztonságot jóformán bárki meg tudja teremteni magának és családjának, akik nem, azoknak az állam segít. Az extrém gazdagság, hatalom vagy hírnév pedig - bár kétségtelenül előny a sikeres szaporodásban – ritkán akkora, hogy kompenzálni tudja az előnytelen külsőt. (idézet tini lánytól: „helyes pasik betehetik, csúnya pasik, fúj…”) Az is igaz, hogy az orvostudomány beavatkozásának köszönhetően olyanok is sikeresen szaporodhatnak, akiknek egyébként erre nem lett volna lehetőségük, de ezt olyan evolúciós tényezőnek tekinthetjük, ami a természetben is előfordulhat, és nem azt jelenti, hogy a természetes szelekció megállt. Sőt a genetikai mutációk életképessége megnőtt. A technika fejlődése pedig könnyedén elérhetővé tette a világ bármely részét, ami az emberek (a génállományok) gyakoribb keveredéséhez vezet, ez is evolúciós tényező. A szellemi képességeknek, intelligenciának nincsen kitüntetett szerepe a párválasztásnál, a társadalmi beilleszkedésben, a hatalmi harcokban annál inkább, de ehhez inkább kommunikációs készségre van szükség, mint valódi intelligenciára. (Lásd politikusok, média-személyiségek) Másik evolúciót befolyásoló tényező, hogy a női emancipáció növekedésével a nők egyenlő esélyeket kaptak a tanuláshoz, és sokan a karrierépítést előbbrevalónak tartják, mint a gyermekvállalást, így gyakran csak 30 éves koruk után vállalnak gyermeket, vagy egyáltalán nem. A társadalmi változásoknak ellenálló magyarországi cigányság körében ugyanakkor egy negyvenéves nő már több gyermekét felnevelte, és unokái vannak. Szaporodásuk legalább négyszeresen meghaladja az „emancipált” nőkét. Ugyanez igaz a „fejlődő” országokban élőkre is, bár ott a fizikai korlátok előbb-utóbb gátat szabnak a gyors szaporodásnak. Összefoglalva tehát a jövőben megnyerő külsejű, sportos alkatú, jó kommunikációs képességű emberek felé tendál az evolúció. A cigányok esetében viszont a szegénység, az iskolázatlanság, a bűnözés és az ezekből fakadó kirekesztettség fog terjedni, ami hosszú távon olyan veszélyes kulturális különbséget hozhat létre, mint amilyen az izraeli zsidók, és palesztinok között van.
