A Drake egyenlet 2 - A Fermi paradoxon

„A legújabb és eddigi legalaposabb felmérés szerint több milliárd Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben, méghozzá a lakható zónában, vagyis az általunk ismert élet kialakulása és fennmaradása számára megfelelő helyen. Jó eséllyel nem vagyunk tehát egyedül a Világegyetemben - eddig mégsem hallottunk a többiekről. Lehetséges, hogy a fejlett élet és az értelem megjelenésének kicsi az esélye?“
Merthogy az egysejtű élet nagyon hamar megjelent földünkön, és annyira ellenálló, hogy úgy tűnik még a világűrön keresztül való terjedése is lehetséges. Viszont az összetettebb életformák megjelénésére nagyon sokat kellett várni. (Az élet kb 3,5 milliárd éve van jelen a földön, a kambriumi robbanás pedig 530 millió évvel ezelőtt történt)
Az értelem pedig, mint tudjuk a szárazföldi állatok között jelent meg, de ez bármennyire is hasznos evolúciós tulajdonság, mégse jött létre például a dinoszauruszok 150 millió éves fejlődése során, pedig voltak köztük olyan fajok, melyek szerszámhasználatra alkalmas "kezekkel" rendelkeztek. (Tudományosan elfogadott tény, hogy a fejlett értelem kialakulását a szerszámhasználat, a tűz használata, és az összetett kommunikáció segítette elő)
Vagyis úgy tűnik, mind az összetett élet, mind az értelem megjelenésének rendkívül alacsony a valószínűsége. Megfelelően hosszú időtávlatban azonban a rendkívül alacsony valószínűségű dolgok is megtörténnek, vagyis, ha azt mondjuk, hogy 4 milliárd évnyi – mindent kiirtó kozmikus katasztrófa nélküli – folyamatos fejlődés (illetve működő evolúció) mellett az életből jó eséllyel kialakul az értelmes élet, akkor szerintem biztosan nem rugaszkodunk el a valóságtól.
A több milliárdnyi földszerű bolygó közül legalább több milliónyin ugyanúgy évmilliárdokig adottak voltak a feltételek az összetettebb létformák megjelenésére, mint nálunk, és még ha az értelem megjelenésének valószínűségét mindössze 0,001-nek vesszük, akkor is többezer értelmes, és fejlett technológiájú civilizációnak kellene léteznie a galaxisunkban. Ezek egy részének logikusan a miénknél fejlettebb technológiával kellene rendelkeznie, bolygóközi, vagy csillagközi terjeszkedésre alkalmas technológiával, hiszen ez a hosszútávú fennmaradás záloga.

De akkor hol vannak? (Enrico Fermi tette fel először a kérdést) Miért nem látjuk nyomaikat? Hiszen a szétszóródott közösségeik nyilván kommunikálnak egymással. (Bár nem feltétlenül)

A legvalószínűbb válasz az értelmes civilizációk hiányára az lehet, hogy a fejlődés egy bizonyos fokán ezek a fajok elpusztítják magukat, vagy az életterüket. Kiirtják magukat, vagy legalábbis elveszítik a fejlett technológiákat és így nem tudják benépesíteni a világűrt. Ennélfogva a mi fajunk számára is ez a legvalószínűbb jövő. Miután az ember idáig jut a gondolatmenetben utánanéz az interneten és mit lát? Rég levezették és bőven kifejtették már a témát az okosok...

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fermi-paradoxon#cite_note-48

Mi az összefüggés a budapesti parkolási problémák és Magyarország általános helyzete között?

A kilencvenes évek elejéig Budapesten majdnem minden parkolóhely P+R módon ingyenes volt. Akkor és azóta forgalomszervezési okokra hivatkozva a belvárosban a P+R parkolóhelyek száma kb. a felére csökkent, és azok mind fizetőssé váltak. (ingyenes maradt kb. 100 db a Bem rakparton). Az autósoknak azt ígérték, hogy a bevételből új P+R parkolókat hoznak majd létre. Egy sem épült, hiszen, ha lenne lehetőség ingyenes parkolásra a környéken, akkor senki nem fizetne az önkormányzat „szolgáltatásáért”. Az autósok tehát azt látják, hogy a tőlük ellenszolgáltatás nélkül beszedett díjakból, és horribilis bírságokból az önkormányzatok csak a saját tevékenységüket finanszírozzák, illetve kiadták a „vállalkozást” magánkézbe, ahol a bevétel nagy része konkrétan az önkormányzati vezetők családtagjainak, haverjainak a zsebébe folyt.

Ugyanez a helyzet a magyar adófizetőkkel általában: Úgy látják, hogy a tőlük beszedett nem kevés adóforintnak nagy részét nem az ő érdekükben költik el, hanem egyrészt rengeteg ingyenélőt tartanak el belőle (nem az orvosoktól, ápolónőktől sajnálják, hanem az átlag többszörösét kereső politikusoktól pl.), másrészt olyan adósságot fizetnek belőle, amik felvételének politikusok voltak a felelősei, nem az adófizetők/választópolgárok. Harmadrészt pedig – és ez a legbosszantóbb - rengeteg pénz megy el az elit köreinek gazdagodását szolgálandó, ami biztosítja a vezetők hatalmon maradását. Zsíros megrendelésekért, állami támogatásokért, állami vagyon átjátszásáért, jól fizető, kellemes vezetői állásokért cserébe a politikus joggal várhatja el az érintett kör folyamatos támogatását.

Ahogy az autósok érthető módon megpróbálják minél kevesebbre leszorítani a parkolásért fizetett sarcot, úgy az adófizetők is igyekeznek minél kevesebbet fizetni az államnak. Sokan nem is tudják a munkaerejüket annyiért eladni, hogy abból még adót is tudnának fizetni, illetve ugyanazt a munkát meg fogja valaki csinálni jóval olcsóbban, aki nem hogy adót nem fizet, de járulékokat sem. Ha pedig az adóellenőrzés addig szigorodik, hogy ez lehetetlenné válik, akkor az a munka egyszerűen nem lesz elvégezve.

Érdekes további párhuzam, hogy egyrészről a fizetések-munkalehetőségek-adóterhek nem túl kedvező hazai adottságai sok embert az ország elhagyására késztetnek, másrészt a belváros legbelső részei mintha kezdenének kihalni. A forgalomcsökkentésnek elvileg jó hatással kellett volna lennie az ottani ingatlanok értékére, de az, hogy a közelben sem lehet sehol megállni autóval (mondjuk, ha bútort hoznának, vagy ilyesmi), vagy csak többezres bírságot kockáztatva, az elgondolkoztatja az embereket.