Az emberi civilizáció az élelemszerzés hatékonyabbá válásával tudott létrejönni, illetve annak egyenes következménye. A kőszerszámok használata volt az első lépés, majd a tűz használata, mely igazán hatékony vadászó-gyűjtögetővé tett bennünket. Ezután sok százezer év lassú fejlődése után, talán a beszéd kialakulásának köszönhetően megszülettek az összetettebb szerszámok az állatok elejtésére, az élelem tárolására, szállítására, az élelemforrások megvédésére, más csoportok kiszorítására az élelemben gazdag területekről, stb.
Mikor azután a területen gyűjtögetett leghatékonyabb élelemforrásokat jelentő növények termesztése megkezdődött, és egyes arra alkalmas állatok háziasítása fokozatosan kialakult, vagyis létrejött a földművelés és az állattenyésztés, a csoportok népessége megnőtt, több embert tudott eltartani egy adott terület (a vadászó-gyűjtögetőkhöz képest kb. 10-szerest).
Ráadásul már nem kellett mindenkinek az élelemszerzéssel napi szinten foglakoznia, kialakult egy elit, akik csak a harcokból, a vallási szertartásokból, illetve a konfliktusok elrendezéséből vették ki a részüket, valamint az élelem elosztását, esetleg annak hatékonyabb megtermelését irányították. A vezetőket, valamint a kizárólag kézművességgel foglalkozókat ugyan el kellett tartani, de általuk még hatékonyabb lett az élelemtermelés, még nagyobb a népesség, még erősebb a törzs a területvédő vagy - szerző harcokban, végső soron a fennmaradásban.
Az evolúció törvénye szerint a terjeszkedő földművelő népesség kiszorította vagy magába olvasztotta a vadászó-gyűjtögetőket, illetve azokat a kisebb létszámú szomszédos földművelőket, akik fejletlenebb technikákat alkalmaztak. Vadászó-gyűjtögetők végül csak olyan területeken tudtak fennmaradni, amik földművelésre vagy állattenyésztésre alkalmatlanok voltak. A földrajzi elszigeteltségek megszűnésével, és a népesség egyre nagyobb arányú növekedésének köszönhetően mára a föld majd minden megművelhető területét birtokba vették az emberek, illetve az erdő kiirtásával újabbakat hoznak (ideiglenesen) létre.
Ahogy a bolygónk eltartó képessége a határához közeledik, a terjeszkedő stratégiát – gazdasági növekedést - támogató evolúció valami más előny alapján fogja szelektálni a sikeres csoportokat (népeket, társadalmakat).
Szóba jöhet a technológiai fejlettség, mint előnyös tulajdonság. Ha egy társadalom ki tudná zárni, hogy területét tömegpusztító fegyverrel támadják, esetleg, aki anélkül tudná a másikat lefegyverezni, hogy az észrevenné?
Viszont a technológia fejlődésével egyre valószínűbb, hogy valaki olyan jut tömegpusztító fegyverhez, aki nem aggódik saját népe túlélése miatt, (vagy akár a sajátja miatt sem), és ez az ember, vagy csoport könnyen pontot tehet az emberi civilizációra, vagy legalábbis visszabombázhatja azt a kőkorba. A nukleáris csapások sorozata csak egy lehetőség, potenciálisan még ennél is pusztítóbb lehet egy szuper-agresszív vírus, vagy baktérium létrehozása – ez a „12 majom” forgatókönyv. De pl. a Közel-Keleten, vagy Észak Koreában az államhatalom is eljuthat olyan helyzetbe, amikor egy ilyen tömegpusztító fegyver bevetése tűnik a legjobb megoldásnak egy csoport számára.
Én, személy szerint ezt a forgatókönyvet tartom a legvalószínűbbnek a jövőre nézve. De bízom benne, hogy lesznek túlélők, akik újra megtanulják majd az élelemszerzést a természetben, majd a földművelést, és a történelem kezdődhet elölről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése